16. fejezet
A csók
Mikor kiszálltam a kocsiból, a pillantásom Bellára tévedt Aki szintén engem nézett.Hallottam ahogy a szíve örült dübörgésbe kezdett ahogy közeledtem felé, ezen muszáj volt elmosolyodnom. A srácok akik vele voltak mind gratuláltak.Majd kettesbe hagytak bennünket.
-Szia!-köszöntem neki.
-Szia!Gratulálok.-köszönt ő is.
-Köszönöm.-köszöntem meg,majd az arcából a füle mögé simítottam egy tincsét.
Éreztem amint az érintésemtől liba bőrös lett.
-Öm...Először is bocsánatot szeretnék kérni a viselkedésem miatt...-folytatta volna tovább ha nem szakítom félbe.
-Nincs miért bocsánatot kérned.
-De, van. Tudom, hogy megbántottalak.Láttam rajtad, hogy rosszul esett. Nagyon-de nagyon sajnálom.
Jól esett,hogy mégsem haragszik rám.Nem akartam,hogy emiatt még jobban rosszul érezze magát.
-Rendben. Felejtsük el. Oké?-kérdeztem.
-Ezt, nem lehet olyan könnyen elfelejteni. És én nagyon röstellem magam.Esetleg kiengesztelhetlek valamivel?-kérdezte.
-Hidd el, nincs semmi gond. Nem haragszom.
-De én akkor is kiszeretnélek engesztelni. Kérlek engedd meg.-kérlelt.
Neked bármit megengednék.És azok a csokiboci szemeknek nem lehetett amúgy sem ellenállni.
-Jó.-mondtam.
-Köszönöm.És mivel engesztelhetlek ki?
-Esetleg, eljöhetnél velem vacsorázni valamelyik nap.-kértem tőle reménykedve.
-Természetesen. És mikor?
-Esetleg szombaton?Mivel tudtommal holnap Alice-el vásárolni mész.
-Igen. Már rég megígértem a húgodnak. A szombat pedig tökéletes lesz.
-Rendben.-vágtam rá.Bár már szombat lenne.!
-Neked nem egy Volvód van?-kérdezte,amint a kocsimat szugerálta ismét.
-De.
-És akkor ez a verda?
-Ez is az enyém.
-Ez most komoly?
-Igen az.
-Ez hihetetlen. Nagyon tetszik ez a verda. Nektek hány kocsitok van?
-Nekem kettő. Egy Volvó, és ez. Rosalie-nak a BMV. Emmettnek egy Jeepje.Carlisle-nak meg egy Mercedese van.
-Huh...jó sok kocsitok van.
-Az biztos.
Majd az órájára tekintet,és szomorú tekintett újra rám.A mosolygós tekintete sokkal jobban tetszett.
-Ideje haza mennem.-sóhajtotta.
-Ahogy nekem is.-mondtam én is.
Majd a szemeivel másfelé tekintet.Én meg az arcát figyeltem. /Milyen gyönyörű./ Az ámulatomból hirtelen ijesztett ki Bella,avval hogy ugrott egyet.
-Ez az.
-Mi?-kérdeztem értetlenül.
Ugyanis semmi fogalmam sem volt,hogy mi történt.
-Hát nézz csak oda.-mutatott Will és egy lány felé.-sikerült őket összehoznom.
Majd én is arra tekintettem.Igazat kellett neki,hogy adjak.
-Igen.Gratulálok hozzá.-mondtam neki.
-Köszi.-mondta mosolyogva.
/Milyen szép a mosolya./-gondoltam. Ekkor Will-ék elindultak felénk.Bella mosolyogva figyelte őket.
-Gratulálok nektek. Annyira örülök nektek.-ölelte meg őket.
/Bárcsak engem ölelne meg./
-Köszönjük. De ha te nem vagy Bella, akkor ez talán sose történt volna meg. Hálásak vagyunk neked.-ölelgették meg ők is viszont Bellát.Még a gondolataikban is nagyon hálásak voltak neki.
-Nincs mit. Örülök, hogy segíthettem. Hadd mutassam be nektek Edward-ot.-mutatott rám.
-Edward Cullen.-mutatkoztam be nekik illedelmesen azért.
-Willam Smith. De szólíts csak Willnek.-mondta ahogy kezet ráztunk egymással.
-Örvendek. Elizabeth Tonks. De szólíts csak Lisa-nak./*Milyen jó képű.És milyen szép pár lennének Bellával.*/ - gondolta.
Tetszett,ahogy így gondolt Bellára, de nem csak ő hanem Will is ugyanezt gondolta.
-Rendben srácok. De nekem ideje mennem.Majd beszélünk.Sziasztok.-szólt közbe Bella.
-Én is megyek örültem a találkozásnak.Sziasztok.-mondtam én is.
-Szia Bella! Akkor majd holnap a suliban.
-Szia Edward!
Majd mind a ketten beültünk a saját kocsinkba és elhajtottunk....
Arcomon hatalmas mosoly terült szét,ahogy eszembe jutott, szombaton vacsorázni megyek Bellával.Otthon Alice a nyakamba ugorva gratulált.
-Gratulálok Edward.Annyira örülök neki.
-Köszi Alice. De ha te nem vagy,akkor nem tudom mi lett volna velem.
-Igen.Akkor nem lenne egy ilyen kis ugráltatott kis törpénk.-kiáltotta Emmett a nappaliból.
-Emmett! Ne törpézd le a feleségem!-fenyegette meg Jasper.
Majd beljebb sétáltunk a nappaliba.
-Na, és mi volt? Mesélj el minden apró részletet Emmett bátyádnak.-mondta.
-Nem rád tartozik.-mondtam neki vigyorogva.
Majd a gondolataiban mindenféle jeleneteket játszott le.
-Emmett semmi ilyesmi nem történt.De ha történt is volna akkor se lenne semmi közöd hozzá.-szóltam rá.
-Na de most miért?
-Még kérdezed?-kérdezte tőle Jasper. Aki gondolatban kérdezte: /Örülök,hogy jó kedved van.Jó látni hogy mosolyogsz.Minden rendben ment?-kérdezte mire bólintottam.
-És, kinyert?-kérdezte Em.
-Természetesen én.-mondtam büszkén.
-Ki gondolta volna.-mondta sóhajtva.
-A szobámban leszek.
Avval ott hagytam őket, majd felmentem a szobámba, és ledőltem a fekete bőrkanapémra.Egész éjszaka a ma estén járt az eszem...
Reggel még mindig mosolyogva öltöztem át, és mentem le a nappaliba.Ahol a többiek már vártak.
-Ejnye öcsi, csak netán valahol máshol múlattad az éjjelt?-húzogatta a szemöldökét.
-Nem, Emmett. És nem voltam sztriptíz bárban se.-válaszoltam fejcsóválva.
-Ki tudja azt?-kérdezte.
-Emmett befejeznéd.És ha tudni akarod,akkor itthon volt egész éjjel Edward.-mondta Alice.-Induljunk.
Majd elindultunk.A suliba érve rögtön Bella kocsiját kezdtem figyelni.Meg is találtam a fekete Ferrariját, de őt sehol sem látom.
-Hú apám, ha nem tudnám,hogy Bellusnak ugyan ilyen kocsija van, akkor azt mondanám hogy még nincs itt.-mondta Emmett miután kiszálltunk a kocsimból.
-Igazad van Em. Ez a kocsi a Belláé. Ugyan is a rendszám egyezik.De akkor hol van Bella?-kérdezte Alice.
Miközben ők a gondolataikba merültek, én meg azon filóztam,hogy nem-e esett valami baja.Mert ha valami baja esett,akkor én abba beleörülök.
/*hűha, ez nem semmi, azok a lábak..*/ -jutott Emmett és a többi hímneműnek a gondolata felém.Majd én is arra fordítottam a tekintetem.
/*Ez nem lehet Bella, nem. De mégis ő az. Hihetetlen,hogy nem láttam előre.*/-hajtogatta Alice magában.
Amint felénk közeledett, egyre biztosabb volt Alice abban,hogy ez a gyönyörű nő Bella. Mindannyian érthetetlen arcot vághattunk mert, elkezdett nevetni.Ez a hang zene volt a füleimnek.Még sose, hallottam még valakit ilyen gyönyörűen nevetni,mint őt.
-Kár, hogy nincs kéznél épp egy fényképezőgép vagy kamera.Mert ezeket az arckifejezéseket látnotok kellene.-mondta még mindig nevetve.
-Hm...-Emmett csak ennyit nyögött ki, míg a többiek a meglepődöttségtől nem szóltak egy szót se.
Ahogy én sem tudtam igazán megszólalni, nem tudtam kinyitni a szám.Pedig akartam, de nem tudtam.
-Ez, igen Emmett! A torkodra akadt a szó? Vagy mi? Hogy csak ennyit tudtál mondani?Amúgy meg nektek is szia!-köszönt még mindig nevetve.
-Bella?-kérdezte Em.
-Igen.Mért ki lennék? Csak ne,hogy azt mondjátok, hogy nem ismertek fel?!De már haladás Em.
-Uram isten Bella!-kiáltott fel Alice és a nyakába ugrott.-Elképesztően nézel ki.
-Ooké Alice, én is örülök neked, de nem kéne megfojtanod.
-Bocsi.
-Szia Bella!-köszönt Rose.
-Helló.-köszönt Jasper is.
Majd a gondolataikban üzenték,hogy üdvözöljem én is. Mondani akartam,hogy /Csodaszép vagy/...De nem tudtam mondani. Miközben mind arra vártak,hogy mondjak valamit, összeszedtem magam és kinyögtem valamit:
-Szia! Nagyon csinos vagy.-köszöntem neki, de még mindig őt figyeltem.
-Őmm.. Szia..Köszönöm.-mondta zavarban.
-Hol vetted ezt a ruhát?-kérdezte Alice.
-Még mikor New York-ban laktam, akkor vettem meg. Egyetlen egyszer volt rajtam, akkor is csak amikor felpróbáltam.-mosolygott rá.
-Tényleg nagyon csinos vagy csajszi!-szólalt meg Emmett is.-Az öcsibogyó meg lesem veszi rólad a szemét.-vert a hátamba egy kaján vigyorral a képén.
-Emmett!-morogtam rá.
/*Na mi az öcsi? Tudom én ám hogy elképzelted amint leveszed róla ezt a dögös rucit..*/ Már épp neki akartam volna menni,mikor Bella hangja a fülembe csengett.
-Na, elég fiúk. Becsöngettek. Ideje órára menni.-szólt ránk.
-Ez most megúsztad, de később megkapod a magadét.-mondtam olyan halkan,hogy csak Emmett hallja.
/*Ez az, végre lesz egy újabb bunyó*/-gondolatai máris a verekedésünk körül forogtak.
Bella és Alice elindultak a matekterem felé, miközben én Jasperrel mentünk Fizikára, Emmett és Rose meg Biológia órára.
/*Nyugi Edward, ne idegesíts fel magad Em miatt.Tudod milyen.Ne foglalkozz vele.*/ Üzente Jas gondolatban mikor elkezdődött az óra.
Egész nap nem találkoztam Bellával.Ami rossz volt. Szerettem volna,látni minden percben és szerettem volna vele lenni is.Így telt el az egész délelőttöm.
Mikor az ebédlőbe mentünk helyet foglaltunk az asztalunknál.Mind az asztalunknál voltunk,kivéve Rosalit.
Akinek Bellával lépett be a menzára.Mindenki feléjük kapta a fejét, ahogy én is.Furcsa volt így Rose-t látni, hogy valakivel kedves. De annak örültem, hogy Bellával nem olyan mint mással.És a gondolatai is arról tanúskodtak hogy kedveli Bellát.Meg is kérte hogy ma ebédeljen velünk,amit Bella el is fogadott.Mivel mellettem volt még üres hely, így kihúztam neki udvariasan a széket.
-Köszönöm. Sziasztok.-köszönt majd leült.
-Hello-köszönt Emmett és Jasper.
-Szia Bella!-köszönt Alice is.
-Szia.-köszöntem én is.
-Na, és Emmett, már eldöntötted, hogy mit szeretnél?-kérdezte.
-Még nem egészen.-válaszolta.
-Oké...Na és Alice, eldöntötted már hova megyünk vásárolni?
-Igen. Először mehetnénk Port Angelesbe, és aztán meg átnézhetnénk Seattle-be.Jó?
-Rendben.Nekem megfelel.
-Na ne. Ne hogy azt mondd Bella, hogy te is imádsz vásárolni?-kérdezte Em ijedten.
-Nem. Miért?-kérdezte.
-Végre. Egy olyan csajszi aki nem imád vásárolni.-éljenzett Emmett és lepacsizott Jasperrel.
-Na, ezért a kijelentésért Emmett Cullen te is jössz velünk.-mondta Rose.
-Most miért? Ne már!-durcáskodott Em mint egy kisgyerek.
-Rendben.Nem muszáj jönnöd. De akkor egy hónapig nem érhetsz hozzám.És az éjszakáidat a kanapén fogod tölteni.
-Oké.Megyek. Nem szóltam semmit.
-Papucs!-röhögött Jasper.
-Van egy olyan sejtésem, hogy Jas is jönni fog velünk.-súgta nekem Bella.
-Jók a sejtéseid.-súgtam neki vissza.
-Te sem úszod meg Jasper Hale. Ugyan is te is jössz velünk.-mondta Alice.
-Igen is.
-Na ki a papucs?-kérdezte vissza Emmett.
-Szerintem mind a ketten azok vagytok.-mondta nekik Bella nevetve.Mire mind a ketten egy olyan /ezt még visszakapod/ fejjel nézett rá.Erre még jobban elnevette magát.Mire én és Rosalie és Alice is.
-De ha már nekünk is mennünk kell akkor Edwardnak is kell jönnie-vágta rá Em és Jas egyszerre./*Neked is jönnöd kell, ha mi szenvedünk, akkor neked is.*/
-Edwardnak nem muszáj jönni. Csak akkor ha van kedve.-mondták Alicék.
Bella rám nézett, máskor azt mondanám hogy ezt inkább kihagynám, de mivel most ő is ott lesz.Megyek. Vele akarok lenni, amíg csak lehet.Döntöttem el.
-Bella, te mit szólnál ha Edward is jönne?-kérdezte Alice./*Csak azért kérdeztem,meg hogy ő mit akar.*/
Ránéztem, és kíváncsian vártam a válaszát.És mi lesz,ha ő nem szeretné,ha én is mennék?!
-Én örülnék neki ha jönne.-mondta ki hirtelen.
-Persze, hogy örülne neki.-mondta Emmett vigyorogva.
-Edward?-kérdezett Alice.
-Akkor megyek én is.-mondtam.
Örültem,hogy Bella is szeretné hogy menjek.
Miután megbeszéltük,hogy a következő óra után a parkolóban találkozunk, mindenki ment a saját órájára.
Nekem és Emmettnek Spanyol óránk volt. Mivel mi jobban beszéltünk spanyolul mint a tanár, így nem foglalkozott velünk. Az óra végén a parkolóba vettük az irányt. Mikor kiértünk Alicék már ott vártak bennünket. Alice úgy döntött, hogy ők hárman lányok a Bella kocsijával mennek, míg mi fiúk az én kocsimmal.Majd elindultunk. Bella igazán gyorsan tudott vezetni. De szerencsére betudtam érni. Emmették elvoltak kápráztatva,hogy milyen gyorsan vezet.
-Nem semmi a kis csaj.-mondta Em, egyet értve szálltunk ki a kocsiból mikor Port Angelesbe értünk.
-Hűha Bella! Te aztán, jó gyorsan vezetsz.-mondta Em.
-Kösz. De ez még semmi.-mondta úgy mintha ez természetes lenne.
/*Lehet hogy nekünk az, de neki nem hiszem.*/-gondolta Jas, ezzel én nekem is egyet kellett értenem.
-Azt mondod, hogy semmi?-Hisz 270-nel mentél.-hüledezett Em.
-Tudod, imádom a gyorsaságot. De ez még akkor sem volt semmi.-mondta.
-Na akkor kezdődhet a szórakozás.-zárta le a vitát Alice.
Majd a lányok előre mentek,míg mi fiúk utánuk. Alice elráncigálta Bellát a ruhák közé, akinek nem igazán tetszett ez az ötlet.Épp azon voltam,hogy valahogy kiszabadítom onnan, de Alice egyetlen szavával megállított:/*Vacsora*/. Így akárhogy is szerettem volna rajta segíteni, nem tehettem. Emmették úgy döntöttek,hogy menjünk és nézzünk valami videó játékot.
Elidőzhettünk itt egy darabig, mert csak akkor eszméltünk fel mikor Alice és Rosalie, Jasper és Emmett kezébe nyomták a szatyraikat, a fiúk nem nagy örömére.
Láttam ahogy Bellának a kezében is ott sorakoztak a szatyrok, így udvariasan elkértem tőle.
-Hölgyem,vihetem a csomagjait?-kérdeztem mosolyogva.
-Azt megköszönném uram!-mondta, majd a kezembe adta a szatyrait.
-Nicsak-nicsak! A kis gerlicéink magázódnak.-szólt közbe Emmett.
Amit Rosalie egy taslival lerendezte.Amit egy hálás pillantással meg is köszöntem neki.Ő csak bólintott.
-Hé! Rose baby! Ezt most miért kaptam?-kérdezte Rose-tól.
-Azért Em mert nem tudsz csöndbe maradni.-mondtam neki vigyorogva.
-Köszi Rose.-köszönte meg Bella is.
-Nincs mit-mosolyogva válaszolt.
-Oké fiúk ezeket a szatyrokat vigyétek ki a kocsiba, mi meg menjünk a következő plázába.-jelentette ki Alice.
Majd mi fiúk kivittük a szatyrokat és leültünk a padra. Alice meg húzta maga után Bellát és Rosalie-t. Láttam Alice gondolataiban,hogy estélyi ruhák felé húzta. Láttam,amint Alice a jövőbe tekintve lesi,hogy melyik ruha lenne jó.Szinte minden ruha nagyon jó állt rajta. De Bellának egyik ruha se tetszett igazán. Így úgy döntöttek,hogy majd átmennek egy másik plázába. Előtte Rosalie beszeretne menni a plázába, de Bella nem akart, így úgy döntött,hogy megnézi mi mit csinálunk.
A kijáratnál volt három lány aki azt tervezgették,hogy majd felszednek bennünket. Nem azt mondom,hogy csúnyák, de nem olyan szépek mint Bella. Minden egyes lépését figyeltem amint egyre közelebb ért hozzánk.
Figyeltem amikor a három lányt figyeli./*Mintha hallaná,miről beszélnének, de ez lehetetlen.*/-morfondírozott Jas, Bellát érzékelve.
Nem volt időm többet ezen gondolkozni, mert már mellettem helyet is foglalt.
-Na,mi az? Csak netán meguntad a vásárlást Belluska?-kérdezte Emmett.
-Nem.Csak úgy gondoltam,hogy jövök,és felvidítlak benneteket Emmuska!-válaszolt vissza.
Mire én és Jas elnevettük magunkat.
-Nem vagyok Emmuska!
-Én meg nem vagyok Belluska.
-Na ezt megkaptad Emmett.-mondta nevetve Jasper. Mire én is meg Bella is tovább röhögtünk.
Emmett meg bevágta a durcit. /*Ó, hogy az a...*/
-Na és Emmett eldöntötted már,hogy mivel vigasztalhatlak meg?
-Igen.
-Na?
-Nem,mondom hangosan,mert nem szeretném,hogy Eddy fiú meghallja.
-Akkor súgd meg.
-Inkább leírtam,olvasd el.-majd a kezébe adott egy cetlit, amit Bella épp kezdett volna elolvasni, mikor hirtelen ötlettől fogva beleült az ölembe.
-Bella? Mit csinálsz?-kérdeztem tőle dadogva...Nem mintha nem esne jól az amit csinál, csak a hirtelen változásaitól megdöbbentem.
-Húha, Bella! Ezaz,ingyen pornó.-mondta Emmett mellettünk.
-Shhh...Csak tégy úgy mintha egy pár lennénk.-súgta a fülembe.
Bármit megtennék érte, amit akar. Beleértve most ezt a helyzetet, teljesítem.
-Oookké...-szinte csak ennyit tudtam kinyögni, mert a nyakamat kezdte csókolgatni...Ami nagyon jól esett.
Majd megfogtam a derekát és elkezdtem simogatni, éreztem amint libabőrös lesz az érintésemtől egy pillanatra.Mert a másik pillanatban az történt amire egyáltalán nem számítottam.Megcsókolt. Szinte égetett a csókja, olyan édes volt.Többet akartam.Elhúzódott,hogy levegőt vegyen, és egy pillanatra a szemembe nézett.De nem tudtam másra gondolni csak arra,hogy újra megízlelhessem az ajkait, majd közelebb húztam magamhoz, és most én csókoltam meg olyan szenvedéllyel ahogy csak tudtam....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése