26. fejezet
Minden titokra fény derül I. rész
Már, egy hete hogy újra visszatértem Forksba. Ez az egy hét alatt, minden délutánomat Edwarddal töltöttem. Jó volt hallgatni, ahogy mesél rólam, és Alicékről.
Tudom, hogy nem kellett volna Edward közelébe lennem, mind addig amíg fel fedhetem magam. De nem bírtam megállni, hogy ne álljak vele szóba. Hiányzott. És, a tudat hogy ő is ugyanúgy érez irántam mint én, a közelébe akartam lenni. Még ha ő úgy tudja, hogy én nem Bella vagyok, hanem Marie. De attól tartok, hogyha megtudja az igazat rólam gyűlölni fog. De ha mégis gyűlölni fog, és elutasít, igaz fájni fog...de megfogom érteni. Ennek ellenére én mindig is szeretni fogom. Örültem, hogy ebben az egy hétben vele lehettem. Szerettem volna még kis időt vele tölteni, még így is Marieként, de ez sajnos Tanya végett nem adathatott meg.
Ugyan is Tanya úgy döntött, hogy holnap meglátogassa a Cullen családot, és megpróbálja majd őket maga mellé állítani. Tudom, hogy ők soha sem lennének képesek csak is a Volturi ellen harcolni, hogy Tanya vegye át az uralkodást. És éppen ezért, muszáj lesz valamit kitalálnom holnap reggelre, hogy Edwardék lehessek délután, amikor Tanya betoppan majd hozzájuk. Nem engedhetem, hogy bármi baja is essen Edward valamelyik családtagjának.
Meg is van, hogy mivel veszem rá Edwardot, hogy menjünk el hozzájuk. Kieszeltem egy tervet, miszerint ha megbűvöljük a biosz tanárt, hogy csoportos házi feladatot adjon ki, akkor így Edwardék lehetek majd. Ezt a tervemet meg is osztottam Willékkel, akik bele is egyeztek.
Tehát eddig tartott az álcánk. Holnap lehullik az összes lepel...
Reggel készenlétben indultunk el az iskolába, ahol a tervünket vihessük végbe. Amint leparkoltam az iskolánál, Will és Lisa elindultak az első órájukra, ahogyan én is. Ami biológia óra volt Edwarddal. Ő már bent is ült a szokásos helyén.
-Szia.-köszönt.
-Szia.-köszöntem vissza amint leültem a helyemre.
Közben megérkezett Mr. Banner is, és sikerült megbűvölnöm így Edwarddal közösen kell majd megoldanunk a feladatot, amit ki adott. Edwarddal megbeszéltük, hogy suli után egyből hozzájuk megyünk.
Mikor kicsengettek Edward ment a testvéreihez, én meg Willékhez...Az órák gyorsan teltek, így azon kaptam magam, hogy még páróra és Edwardék megtudják hogy ki is vagyok. Edward a kocsijánál várt engem.
-Szia. Akkor mehetünk?-kérdezte egy mosoly kíséretében.
-Helló. Mehetünk.
A kocsi kulcsomat odaadtam Willnek, majd beültem a Volvóba. Alicék Rosalie BMW-vel jöttek mögöttünk.
Mikor Edwardékhoz értünk, bemutatott Esmenek és Carlislenak. Szintén ugyanolyan kedvesen fogadtak, mint legelőször. Edwarddal felmentünk a szobájába, majd megoldottuk a feladatot közösen. Szerencsére hamar készen is lettünk.Közben Esme is készített nekünk szendvicseket, amit én nagyon szívesen el is fogyasztottam. Mikor elfogyasztottam a szendvicseket, megszemléltem Edward lemezeit. De a szemem megakadt az egyik kedvenc lemezemen.
-Debussy?-kérdeztem.
-Igen. -felelte miközben bekapcsolta a hifit.
-Az egyik kedvencem.-mondtam.
-Nekem is. Szabad?-kért fel táncolni.
A tenyerébe ejtettem a tenyeremet, majd táncolni kezdtünk. Miután véget ért a zene, Edward leinvitált a nappaliba a családjához beszélgetni. Rosailen látszódott, hogy nem szívesen lát itt engem. Belehallgattam a gondolataikba.
Elsőnek Carlisle-ébe */ Örülök, hogy Edward talált olyas valakit akivel beszélgetni tud a problémáiról. Elég szörnyű volt őt látnom, amint magába zárkózott. És, ahogyan elnézem nagyon kedvesnek, és megértőnek tűnik Marie./*
Másodjára Esmé-ébe hallgattam bele */ Bár itt lehetne velünk Bella is. Hiába nem ismertem úgy mint a gyerekek, de rájuk nézve látom, hogy hiányzik nekik. /*
Emmett */ Nem is olyan rossz fej ez a Marie./*-erre a gondolatára, elmosolyodtam.
Jasper */ Edward nagyon rossz előérzetem van, valami rossz fog történni./*-üzente gondolatban Edwardnak.
Rosalie */ Mégis mi a francnak kellett elhoznia ide Edwardnak ezt a csajt./*.
Alice */ Edward Marie az a lány a látomásomból. */-szólt Edwardnak.
Edward */ Még hogy Marie lenne az a lány aki Alice látomásában szerepelt?! /*
És még milyen igaza is van Alicenek. Perceken belül be is teljesül a látomása. Addig is megpróbálok ügyelni arra, hogy Jasper ne érzékelje rajtam az idegességet.
Így Esmevel kezdtem el beszélgetni. Hallottam amint Tanya közeledik az ajtóhoz.
5 másodperc,
4
3
2
1...és Tanya a Edward nyakába vette magát. De Edward rögtön el is tolta magától.
-Ez meg ki?-mutatott rám Tanya.
Eljött az én időm. Majd Tanyanak támadtam.
-Az, akitől te megfosztottad azt, hogy boldog lehessen. És most megfizetsz minden bűnödért.
Megfogtam és kirepítettem az ablakon, majd utána eredtem nyomomban a döbbent Cullenékkel. Éreztem amint felemelkedtem a magasba, majd visszaváltoztam Bellává.
-Bella?-kérdezték döbbenten Emmették.
De most mi helyett válaszoltam volna a kérdésükre Tanya megszólalt..
- Ki vagy te?-kérdezte.
-Nem igaz, hogy még mindig nem jöttél rá.
- Ki vagy te?-tette fel a kérdést mérgesen.
- Igaz tíz év hosszú idő, nem de bár. Akkor találkoztunk először. Játszótéren volt egy kislány a szüleivel. És te azt a kislányt akartad megtámadni, de az apja a védelmére kelt akit hidegvérrel megöltél. Azután a kislányra támadtál, akit sikerült is megharapnod, de mielőtt megölhetted volna az anyja is a védelmére kelt. Akit szintén hidegvérrel öltél meg. A kislánynak csak annyi szerencséje volt, hogy életbe maradjon...hogy az édesanyja megmentette. Miután megölted az édesanyját, azt hitted hogy meghalt a kislány is. De tévedtél. Ugyanis túlélte.Mert nem teljesen volt emberi lény. Az anyja jóvoltából félig angyal lett. Miután megharaptad, félig angyal és félig vámpír lett belőle.
- Az nem lehet, hogy életbe maradt...-nyögte Tanya miközben egy fának repítettem.
-Hát pedig életben maradt. És ott azon az estén megfogadta, hogy kerül amibe kerül de megkeresi, és megöli a szülei gyilkosát...de rájöttem, hogy a nagybátyám nem véletlenül halt meg. Ugyanis mikor megtudtad, hogy jóba lettem a Cullenékkel, Edwarddal különösképpen, úgy döntöttél, hogy megölsz engem és a családomat. De mivel, csak a nagybátyám maradt nekem, így őt vetted el tőlem. Nem de?-kérdeztem, majd leszakítottam az egyik karját, és felszisszent.
- Ha, Edward nem lehet az enyém akkor senkié se.-kiáltotta., mire Edward felmorgott.
Épp közeledni akart volna Tanyahoz hogy megölje, mikor egy nomád vámpír csoport támadta meg őt, és a többieket.
-Nem engedem, hogy őket is bántsd.
-Na, ne mondd. Úgy sem tudsz megállítani.-nevetett fel.
Közben megérkeztek Lisaék is akik szintén visszaváltoztak az eredeti alakjukká. Majd Tanya köré egy burkot emeltem, hogy ne tudjon kijutni belőle, és hogy senki más ne érhessen hozzá. Ugyanis vele én akarok végezni. Rögtön a Cullenék segítségére siettem. Az egyik vámpírnak sikerült lefagyasztani őket, így ő rá vetettem magam, és megöltem. Gyorsan lefagyasztottam őket, majd kiolvasztottam Edwardékat.Aztán vissza indultam Tanyahoz, aki próbálkozott volna, kiszabadítani magát a burokból, Nem sok sikerrel.
-Na mi van, nem sikerül?-nevettem fel.-Próbálkozhatsz, úgy se fog sikerülni.
-Mégis ki a fészkes fene vagy te?
-Azt hittem, hogy már rájöttél, arra hogy az a kislány aki félig angyal és félig vámpír, az én vagyok.
-Te??
....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése