9. fejezet
( Emmett szemszög )
Rose baby-mel már egy hete, hogy a mi kis szigetünkön vagyunk. Aminek persze igazán örülök. Gondolatim az öcskös köröl jártak. Vajon most is az emberkével van? Vagy éppen máshol tengeti a perceit? Az eszmefutásomat, az én dögös feleségem zavarta meg.
Aki, az ölembe vettette magát, és egy vérpezsdítő csókban részesített.
-Em, te nem vagy kíváncsi Edward barátnőjére?-kérdezte.
-De hogy is nem. De miért kérdezed?-kérdeztem döbbenten.
-Csak mert, arra gondoltam, hogy esetleg meglátogathatnánk őket. Szeretném megismerni az "új húgomat".
-Hát akkor meg mire várunk? Amit csak te akarsz cica. Megyünk.
Gyorsan összepakolva a cuccainkat már indultunk is az öcskösékhez. Hohó ...várj öcsipók máris jön Emmett a nagy testvér!-nevettem magamban.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen fejet fog vágni az öcsike, ha meglát majd bennünket. És, az "új" húgicámra is kíváncsi vagyok már. Vajon ő is ugyanolyan puhány alak lesz mint a többi testvérem, vagy ki rí majd tőlük?! De erre a választ csak akkor fogom megtudni, ha odaérünk. Aj, már annyira izgatott vagyok mint egy kisgyerek aki most kapja meg a születésnapi ajándékét, vagy éppen a karácsonyi ajándékát....
Végre a drága öcsipóknak is benőtt a feje lágya. Vajon volt már ettyem-pettyem? Biztosíthatom magam, hogy eléggé jól kifogom faggatni őket....
Pár percen belül el is érkeztünk a hotelhez, ahová az öcsém szállt meg, és ahol a csaját ismerte meg. Befele menet, Rose baby elkérte Edy szoba számát, ahova már trappoltunk is rögvest. Amint felértünk a szobához, az én drága feleségem udvariasan bekopogtatott. Amit én rosszallóan tűrtem, hisz ha egyből rá/rájuk törtem volna az ajtót, akkor lehet, hogy ingyen pornót is láthatnék.
Két perc múlva már nyílt is az ajtó, ami mögül egy hú...anyám nem semmi egy bige állt, csak egy szál alsóneműben és az öcsipók ingében. Ingjében??? Mi a szösz?
-Helló! Miben segíthetek?-kérdezte pirulva.
-Szia. Mi Edward testvérei vagyunk. A nevem Rosalie Hale, és a férjem Emmett Cullen.-mutatkozott be az én drága feleségem.
-Bella, kész is a....-jelent meg Edy fiú egy szál gatyában.-Ti meg mit kerestek itt?
-Mi? Hát..izé....Éppen erre jártunk, és gondoltuk, hogy benézünk hozzád. De amint látom éppen rosszkor. Mi már ne is zavarunk. Igaz Emmett?!-legyezgetett a szemem előtt Rose.
Ugyan is én megkövülve bámultam hol az öcskösre hol pedig a húgicára. Mindenre számítottam, de erre még én sem igazán.
-Emmett!-szólt már egy kicsit hangosabban.
-Ja...persze. Ne zavartassátok magatokat. Csináljatok úgy mintha itt sem lennénk. Ja..és valami colátok, chipsetek, vagy éppen pattogatott kukoricátok nincsen véletlenül?
-Ami azt illeti...-kezdett volna bele a húgi..de az öcsi félbeszakította.
-Nem nincsen. És, ha megbocsátotok...
-Nem, nem bocsátunk meg. Hiszen mi csak látogatóba jöttünk hozzád, te erre meg kidobsz minket. Hát szép testvér vagy, mondhatom. Ráadásul nem illik félbeszakítani a hölgyeket Edy fiú.-háborodtam fel játékból.
-Mért nem jöttök inkább beljebb?-kérdezte tőlünk Bella.
-Nem hiszem, hogy Edward most szívesen látna minket. Úgyhogy majd máskor beszélünk, ha összefutunk. Gyere Emmett, menjünk.-húzott volna maga után Rose.
De én lecövekeltem magam.
Bella Edward felé fordult, majd pár perc elteltével Edward nagyot sóhajtva, de beengedett. Én, egyből a kanapéra dobtam magam le, míg Rose mellettem foglalt helyett. Bella és Edward átöltözésre hivatkozva bementek egy háló szoba szerűségbe.
Habár az én fantáziáim szerint ők nem átöltözni mentek be abba a szobába. Hanem éppen huncutkodni.
( Bella szemszög )
Huhh... ami azt illeti eléggé meglepődtem, amikor Edward testvérei megjelentek. És, a lány testvére egyszerűen meseszép.
Azt, meg kell, hogy valljam, bírom a bátyát. Nagyon vicces... Mosolyogva húztam fel magamra a nadrágom. Épp begombolni készültem a nadrágom amikor is Edward lefogta a kezem.
-Nem szökhetnék meg valahova?-kérdezte, miközben belecsókolt a nyakamba.
-Nem. Edward ők a testvéreid. És látogatóba jöttek hozzád. Neked pedig illik is őket fogadnod. Amúgy is eléggé szimpatikusnak tűnnek.
-Majd ha jobban megismered őket, akkor majd megtudod, hogy mért nem akarom, hogy itt legyenek. Még ha szeretem is őket, meg hogy hiányoztak nagyon...de akkor is. Szerettem volna veled lenni kettesben. És, most a fürdő víznek is annyi.-búslakodott.
-Ígérem, még a fürdő vizet behajtom rajtad. És, még lesz időnk kettesben többet lenni. Most, pedig menjünk ki hozzájuk. Rendben?
-Hm...ha nagyon muszáj. De előtte szeretnék kérni valamit.
-Még pedig?
-Csókolj meg.-kérte azzal a féloldalas mosolyával.
Mosolyogva megráztam a fejemet, és az ajtóhoz közeledtem. De ő ezt nem hagyta annyiban. Ugyan is hamarabb utolért, és az ajtóhoz szorított, és úgy kért arra, hogy csókoljam meg.... addig addig kényeztette a nyakam, amíg meg nem csókoltam.
Akármennyire is szerettem volna többet....az érintéseiből, a csókjaiból, de most nem lehetett. Így leállítva mentünk ki a nappaliba, ahol a testvérei vártak bennünket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése