10. fejezet
( Bella szemszög )
Edward testvérei nagyon szimpatikusak a számomra. Még a nővére is, Rose. Aki mintha a világ legszebb modellje lenne. És Emmett is. Aki a poénjaival, velem egy szintben van. Az egész délutánt végig hülyéskedtük. Csak én és Emmett. Azt, kell hogy mondjam rég nevettem ennyit. Em máris belopta magát a szívemben. Természetesen nem úgy ahogyan Edward. Nem is értem, hogy Edward miért nem akart a testvéreivel együtt lenni?! Az igaz, hogy legszívesebben igent mondtam volna arra az ajánlatára, hogy szökjünk el. De így belátva mégis jó döntést hoztam. Miszerint legyünk egy kicsit a testvéreivel.
Szomjúságra hivatkozva kimentem a konyhába, és töltöttem magamnak egy pohár üdítőt. A pultnak dőlve, teljes kilátás látszódott a nappalira, ahol Edward és a testvérei ültek.
Meglepő, hogy mennyire összetartó egy családjuk van. Tisztelem a nevelő apjukat, és a nevelő anyjukat is. Hiszen, ennyi gyereket örökbe fogadni és nevelni, nem éppen könnyű feladat. De ezt a tiszteletet amit én érzek a nevelő szüleik irányában, azt a tiszteletet felfedezni véltem rajtuk is, ahogyan meséltek róluk...
Gondolataimból, Rosalie hangja szakított ki.
-Rég láttam az öcsémet, ennyire felszabadultnak és boldognak.-mondta miközben mellém dőlt a pultnak.
-Hogy-hogy?-kérdeztem rá kíváncsian.
-Ő...mindig is kívülállónak érezte magát. Ritkán volt önfeledten és felszabadultan boldog. Mindig is olyan magának való volt. Igazából véve egyedül Alice-nek nyílt meg a legjobban a családban.
-Alice?-kérdeztem, mert ő róla még nem hallottam.
Ne talán tán a barátnője?! De ha van barátnője akkor csak szórakozik velem? Á...nem hiszem. Hisz ő nem az a fajta, aki képes lenne megcsalni a barátnőjét. És, aki játszadozna a nőkkel. Vagy ne talán tán a volt barátnője?!
-Alice, ő a húgunk. Azaz nekem egyben a sógornőm is. Hiszen nekem van egy ikertestvérem Jasper, aki elvette feleségül Alice-t.
Huhh...nagy kő esett le a szívemről, hogy nem volt, és nem is a barátnője ez az Alice Edwardnak.
-Értem.-motyogtam.
-Ők már egészen kicsi koruk óta egészen jól megértették egymást. Mindent egymással beszélnek meg. Igaz, ő amilyen kicsi és aranyos olyan bosszantó is.-mosolyodott el.
-Akkor biztosan jó fej lehet, ha ennyire jól kijönnek Edwarddal.
-Igen az. De mint ahogyan mondtam is, Edwardot már rég láttam ilyennek. Már azt hittem/hittük, hogy soha nem talál magának valakit maga mellé, aki elfogadja őt olyannak amilyen, és vele együtt minket is. És nem pedig a pénzért.
-Engem nem érdekel, hogy mennyi pénze/pénzetek van. Még ha egy vasa se lenne, én ugyanúgy tekintenék rá ahogyan most is. Tudom, és érzem, hogy ő nem olyan mint a többi tipikus pasi. Ő ennél sokkal másabb. Jobb. És hálával tartozom az úrnak, hogy megismerhettem őt. Nála jobb embert még nem ismertem. Én bízom benne. És, megteszek minden tőlem telhetőt, hogy boldog lehessen.-mosolyogtam rá Rosalie-ra.
-Ennek igazán örülök.-mosolygott vissza rám, miközben megölelt.
Mikor megölelt, éreztem, hogy neki is pont ugyanolyan hideg a keze mint Edwardnak. De nem törődtem vele....Hiába véltem fel pár furcsa dolgot Edwardban, és a testvéreiben, és hogy titkolnak valamit. De úgy vagyok vele, ha úgy érzik elmondhassák a titkukat elmondják. Ha pedig ez úgymond olyasmi családi titok, akkor meg végképp nem erőltetem rájuk, hogy mondják el...
Még egy ideig beszélgettünk, majd mikor már fáradtnak éreztem magam, úgy döntöttem, hogy a szobámba megyek.
-Ha megbocsájtotok én most távoznék. Ugyanis elég későre jár már, és fáradt is vagyok. Örülök, hogy megismerhettelek benneteket.-álltam fel Edward mellől, és Emmetthez álltam, aki ugyan csak felállt.
-Én is örülök, hogy megismerhettelek Bellácska. Remélem lesz még alkalmunk ilyen délutánra és estére mint amilyen ma volt.-mondta miközben egy csontropogtató ölelésben részesített.
Emmett után Rosaliet öleltem meg, aki megígértette velem, hogy a holnapi napon meg ejtünk egy vásárlást. Ezután Edward az ajtóig kikísérve mentünk. Az ajtót magunk mögött becsukva, Edward egy forró csókban részesített.
Elszakadva egymás ajkaitól, Edward a fülembe suttogva, hogy várjak rá a szobámban, ugyan is ő is jönni fog pár perc múlva.
A szobámba érve a konyhába mentem inni valóért. Épp, hogy a kortyoltam egy korcsot az üdítőből kopogtatás hallatszott az ajtómon....
Amikor az ajtót kinyitottam...hirtelen egy hűs és kívánatos ajkat éreztem meg az ajkaimon. Ez a hűs és kívánatos ajak Edwardhoz tartozott, aki a fenekembe markolva emelt fel. A lábaimat a dereka köré tekerve csókoltam vissza. Edward egészen az ágyig hátrálva vitt, ahol az ágyra döntött le. Az ajkaimtól elválva áttért a nyakamra, amit hűs és apró csókokkal borított...
Majd ezután, az elkövetkező percekben, órákban át adtuk magunkat a szerelemmel fűtőt vágyainknak, és szenvedélyeiknek...Ezzel fűszerve szeretkeztük végig az éjszakát, közben éreztetve a másikkal, hogy mennyire is fontos a másikunknak a másik.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése